2015. március 2., hétfő

Március - Vörös vércse

A vörös vércse (Falco tinnunculus) a leggyakoribb sólyomfélénk. Gyakorisága relatív, hiszen 10-15 éve alig lehetett felénk látni. Veszprém megyei állománya talán 60-80 pár volt. Barta Zoli és Béres Laci barátaim sokéves, Európában is egyedülálló vörös vércse telepítési és védelmi munkája eredményeként megyei állománya több éve 350-400 pár körüli. 6-8 év alatt több mint 650 költőláda legyártásával, kihelyezésével, karbantartásával, ellenőrzésével biztosítanak költőhelyet a vércséknek és gyűjtenek költésbiológiai adatokat. Több ezer gyűrűzött vércséjük szintén rengeteg adatot szolgáltat madaraink diszperziójáról (költőterületről elvándorlásáról), a párok területhűségéről, az egyedek életkoráról, a veszélyeztető tényezőkről. További munkájukhoz sok erőt és kitartást kívánok!
Visszatérve a vércsékhez. Elég ismert madár, az ország egész területén előfordul, az alföldi nyílt területeken gyakoribb. Minden évszakban találkozhatunk vele. Petőfi is megénekelte Az Alföld című versében: „Odafészkel a visító vércse, Gyermekektől nem háborgatottan ...”. Mérete a balkáni gerlével egyezik meg, szárnya a sólymokra jellemzően hegyes, farka viszonylag hosszú. Színe vörhenyesbarna, az öreg hímek feje és farka szürke, farkán sötét végszalaggal. Röpte gyors, gyakran egy helyben lebegve „szitál”. Kifejezetten mezei pocok és egyéb apró rágcsáló fogyasztó. Látása igen éles és különleges. Ultraibolya színtartományban érzékeli a pocok vizelete által hagyott nyomokat, így a rágcsálók fű közötti útvonalait tartja a magasból szemmel. Pocokhiányos években rovarokkal és gyíkokkal is etet, de ekkor a fiókák száma és fejlettsége elmarad a pockos években megszokottól.
Március végétől kezd költeni. Tojásait kétnaponta rakja, fészekalja akár nyolc tojásból is állhat. Jó években nem ritka az 5-6 fióka felnevelt fióka. Költési időszaka sokszor elhúzódik, az utolsó fészekaljak augusztus elején repülnek ki. Egyes párok a városi környezethez alkalmazkodtak, épületeken költenek (például Budapesten az Országházon vagy a Bazilikán).
Leggyakrabban legelőkön, réteken, lucernaföldeken, tarlókon lehet megfigyelni. Az útszéli fákon, bokrokon lesben ülve gyakran bevárja az autót, vagy a járókelőt. Szerencsére még gyakran láthatjuk. Kívánom, hogy sok természetbarátnak okozzon megfigyelése szép tavaszi élményt.

Öreg tojó vörös vércse

Öreg hím

Gyakran látni fára vagy villanyoszlopra kiülve ahonnan pocokra les


Röpte gyors, könnyed, sokszor egy helyben szitál


A fészkelőládák mennyezetére szerelt tükör megkönnyíti a költés ellenőrzését

Fiókák gyűrűzése


Kirepülés előtt álló fiatalok

Vélemény?

Röpképek és zsákmányra csapó madár




Szép élményeket!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése