A szalakótalesben reggel fél öttől tízig voltam. Ahogy a nap kibukkant a távoli horizonton, az első sugarakkal együtt megkezdték a szülők az etetést. Az odúban Laci szerint kb. hetes fiókák voltak. Főleg a tojó etetett, de az óvatosabb hím is többször megjelent. Érdekes volt látni, hogy mi mindent hordanak. Többször hoztak talajrögöket, talán agyagot, négyszer lótücsköt, valamint imádkozó sáskát, sáskákat, gabonaszipolyt, nagyobb fekete bogarakat. Ahogy melegedett az idő, úgy az etetések is ritkultak, nameg a juhász is a leshez terelte valamiért az összes birkáját. A kunyhón, meg a fészekoszlopon vakaróztak, legelésztek, egy órát távol tartva a szalakótákat. Mindenesetre a reggel nagyszerű élmény volt, köszönet érte Lacinak.
A kék vércsék esetében ugyan felmértünk egy jó helyen lévő mesterséges odútelepet, de a fészkeket az idén is kipredálta valami. Jópár tönkrement költés mellett csak egy kék vércse fiókát találtunk. A fényképeket a közeli, házak közti varjútelep párjainál készítettem, itt megszokták az emberek mozgását, árnyékban mozdulatlanul állva egyáltalán nem zavartatták magukat. A röpképeket a telep és a legelő között fasorhoz beállva készítettem. Egy színes gyűrűs hímet is sikerült leolvasni.
A képekhez jó szórakozást kívánok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése