2017. szeptember 19., kedd

Nyári történetek

Most néhány, a korábbi bejegyzésekből kimaradt nyári eseményt elevenítek fel. Gólyagyűrűzést, gyűrűzőtábort, ürgetelepítést, kígyászölyv-projektet, őzhívást és néhány egyéb képet, ami a nyáron született. Fogadja kedves Olvasó szeretettel.

Egy nyári naplemente bevezetésként

Az MME Veszprém megyei Csoportja az idei évben is megrendezte a gólya roadshow-t, mely során környékünkön is sok érdeklődőt vonzó látvány-gyűrűzést tartottak. Ennek keretében alkalmam volt az egyik fészekhez a kosaras autóval "felmenni", és néhány kockát készíteni fészek-magasságból is. A rendezvényen felvilágosító szóróanyagok és rögtönzött előadások segítségével népszerűsítettük a gólyák és a természet védelmét.
Kéményen épült fészek Devecserben

Érdeklődők gyűrűjében



Somlóvásárhelyen


A magasban





Tüskeváron


Noszlopon



Éves szokásos gyűrűzőtábor a Marcal-völgyben. A korábbi ártéri erdő helyett most egy vízpart és egy bokros volt a helyszín. Mintegy ezer madarat sikerült fogni a hét alatt, köztük több száz fecskét. Voltak jó fajok, mint kékbegy, fülemülesitke, kerti geze, gyurgyalag, nyaktekercs, törpegém stb. A tábor alatt megfigyelt fajok közül a halászsas, kígyászölyv, hamvas rétihéja, vörösnyakú vöcsök érdemel főleg említést.
Hálóállás a bokrosban

Tövisszúró gébics a hálóban

Munkában a csapat



Tövisszúró gébics kézben

Kerti poszáta

Fülemüle

Kerti geze


Mezei poszáta

Nádi tücsökmadár

Barkóscinege


Az utánpótlás. Szerencsére sok gyermek és fiatal érdeklődik a madárgyűrűzés és a természetvédelem iránt




A madarak elengedése mindig élmény



A madarak bohóca, a nyaktekercs






Fiatal kékbegy hím


Sitke, melyből görög gyűrűs példányt is sikerült visszafogni.

Újra szabadon



Hálósor a szélben

Egy újabb nyári projekt, az ürgetelepítés. A nemzeti park Life projekt keretében kutatja ezeket az állatokat és igyekszik újabb helyeken kolóniákat kialakítani. Lajos barátom aktív résztvevője a programnak, nekem meg nagyon érdekes volt a kidolgozott technológiát látni, hogy mindez hogyan történik a gyakorlatban.
Egy újonnan telepített állomány környékünkön.

Először egy bekerített területre kerülnek az állatok, ahol állandó őrzés mellett megszokják a környezetet és lyukakat áshatnak. Gabonával és almával etetik őket.

Lajos "almát oszt" a csapatnak

Csalóka a kép, nem egy raboskodó példányt ábrázol. Előbb-utóbb kiássák magukat, de mindent megtesznek, hogy visszajussanak a kerítésen belülre. Ez a példány is vissza akar jutni a szabad területről.

Miután megszokták a környezetet és elég lyukat ástak, a kerítés elbontásra kerül. Reméljük sikerül életképes kolóniát kialakítaniuk.

Ha már Lajos barátomat említettem, akkor essen szó a kedvenc madaramról a kígyászölyvről, aminek védelmében évek óta együtt veszünk részt (valamint Pali barátunk, természetesen őt sem hagynám ki). Itt egy megfigyelőpontra igyekezve.

A Bakony és a Balaton-felvidék ad otthont a faj egyik legjelentősebb hazai állományának. Az idei év jónak mondható, jónéhány pár biztosan repített fiókát.

Fiatal, még nem ivarérett kétéves madár a nyár közepéről  a Káli-medencéből.

Két, még pontosan nem ismert revír esetében is sikerült az oszlopra kiült hímet megfigyelnem és fotóznom. Itt az egyik.


Illetve a másik madár. A következő évben talán több szerencsénk lesz ezek költőhelyét is pontosan behatárolni.



Kirepült idei kelésű madár az egyik revírben

Viszonyításként egy egerészölyvvel
Áttérve egyéb ragadozófajokra: darázsölyvek

Magasfeszültségű oszlopon épült dolmányos varjú fészekben költő kabasólyom. Augusztus közepén három fióka repült ki.

Karvalyt üldöző füsti fecskék

Egerészölyv

A nyarat idézi vissza a rét felett rovarászó partifecske csapat


Fiatal nádirigó a gazosban

Szürke gémet  üldöző küszvágó csér

Barkós cinege
 Szárcsa és kifejlett fiókája

A vízityúk közelről

Törpegém a nádszélben egy hajnalon

Dankasirályok

Tövisszúró gébics hím és tojó


Nyár végén egyre nagyobb csapatokba verődnek a seregélyek és a fecskék. A Balaton körül sok-ezres seregélycsapatok kerülgették a szőlőket és jártak le a nádasba inni és éjszakázni. Szerencsére a fecskéknek is kedvezett az idei időjárás, sikeresen felneveltek két fészekaljat. Évek óta nem láttam olyan sokezres csapatokat, mint az idén. Reméljük állományuk stabilizálódik, és az utóbbi években tapasztalt rohamos fogyási trend megfordul.


A vízben hűsölő bivaly a nyár forró napjait idézi.


Vadméhek otthona az öreg hársfában

Szarvasbogár a kertünkben. Idén különösen sokan voltak. Mind a hímek, mind a nőstények között látni sokkal kisebb példányokat, pedig ezek is azonos fajhoz tartoznak.


Néhány tájkép a nyárból. Izzó forróság az alföldi pusztán.

Festők ecsetjére váró formák és színek





Szeles hajnal a Balatonon a Nap első sugarainál.

Tisza menti holtágak képei




Szokás szerint néhány virágfotó.
A Janka-sallangvirág július elején nyílik a Bakonyban. Hasonlóan szép a korábban bemutatott adriai sallangvirághoz, de virágzási ideje két héttel későbbi.

A vörösbarna nőszőfű igen dekoratív orchidea


Kései szegfő a Déli-Bakony dolomitos lőterein


A fehérmájvirág néhány lápréten megtalálható jégkorszaki reliktumfaj. Nemrég az Alpok havasi legelőin láttam, most meg a Marcal-völgyben. Bár apró, közelről csodaszép virág.





A húsos som termése

Vadalma

Fekete bodza. Madaraink nyárvégi csemegéje.

Énekes rigó a bodzán



A házi rozsdafarkú is szereti. Második képen egy éppen átvedlő fiatal hím.


Fiatal kék cinegék napraforgón. Ők is vedlenek, lassan a felnőtt tollazatot öltik fel.

Barátposzáta kutyabengén

Mókusunk nyár végén kezdte kibélelni a kertvégi odút, melyben előtte a seregélyek költöttek.



A nyár nem lenne teljes az őzek nélkül. Az ő párzási idejük július végére-augusztus elejére esik. Minden évben várom ezt az időszakot, ekkor próbálkozok síppal való behívásukkal. Az idei év egyik emlékezetes esete volt ez a bak, melyet déli forróságban több, mint háromszáz méterről sikerült behívnom. Bejött harminc méterre, valami gyanús lett neki, mert elszaladt kétszázra, innen újra visszacsaltam mintegy százra. Sok kép készült, csak párat mutatok be. A bak érdekessége, hogy az egyik agancsszár fele olyan vastag volt, mint a másik, és rózsája sem volt. Valószínű agancstő-sérülés okozhatta. Vadásznak is különleges trófea lett volna.






Szintén síppal előcsalt öreg bak egy kukoricásnál


Bak és suta

Suta a kukoricában

Bakok




Fiatal bak a parlagfűben. Szeretik eszegetni ezt a sokaknak allergiát okozó növényt.


Két nagyon gyenge, gombnyársas bak.


Szeptember elejét idéző kép


Szeptember közepétől-végétől elkezdődik az agancsok elhullatása. Ez a bak az egyik szárat már most levetette.


Árnyak az árnyékban. Vaddisznókonda.

Reggel az erdőbe visszaváltó süldők.

A következő írást terveim szerint a szarvasbőgésnek szentelem. Most a részleges holdfogyatkozás és egy félhold képével zárom a bejegyzést.